
Az ember élete tele van viszontagságokkal. Vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük meghasad a szívünk, fáj. Amikor kudarccal, elutasítással, veszteséggel találjuk magunkat szemben.
Hogyan találhatunk újra önmagunkra, amikor hullámvölgyben vagyunk? Hogyan kezdjük önmagunkat gyógyítani, amikor megsérültünk?
Több ezer éven keresztül szervezetünk és az agy a természet ölelésében fejlődött azzá, ami. Benned is ott van az a rész, aki még mindig ott érzi magát a természetben. Valójában már tudományosan is bizonyított tény, hogy amikor a természetben tartózkodunk, agyműködésünk megváltozik. Amikor a természettel összekapcsolódunk, a fejünkben csodálatos változások mennek végbe, amelyek lecsillapítják az idegrendszert, megnyugtatnak bennünket.
Csökkentik a stresszt, legyőzik a depressziót.
Szervezeted fogadja ezeket a jeleket, melyek megerősítik immunrendszered és felerősítik a gyógyulási képességeidet.
- Műtét vagy betegség után felgyorsul a felépülés.
- Nő a vörösvértestek száma, ami harcol a rákkal és a daganattal.
- Mélyebb az alvás, csökken a vérnyomás.
A mai rohanó, figyelemelvonásra és vágyakra épült világunkban, agyunk egy pillanatra sem pihenhet, pedig optimális működéshez elengedhetetlen lenne. Gyakran veszítünk kontrollt a fejünkben zakatoló gondolatok felett, és a legtöbb ember észre sem veszi a figyelmeztető jeleket, csak, amikor már rosszra fordul a helyzet. A depresszió, stressz napjaink egyre nagyobb számban lévő betegségei.
Csak kevesen fordítanak időt és energiát arra, hogy megtalálják a probléma valódi gyökerét és okát. Egyszerűen kérdezd meg magadtól: Mi az egészségem forrása? Ha elcsendesíted az elméd, és magadba nézel, tudni fogod.
A természet.
Újrakapcsolódni a természethez olyan, mintha egy újraindítást engedélyeznénk az agyunknak.
„És az erdőbe megyek, hogy elveszítsem az eszemet és megtaláljam a lelkem. – John Muir”
Szerencsésnek tartom magam, hogy életem szerves része az erdő jelenléte. Tudniillik, a mi családunkban a vadászat, vadgazdálkodás generációkon keresztül jelen van. Sajnálatos módon a vadászat, mint életforma sokak számára érthetetlen a sok sztereotípia és barbár „kolléga” miatt.
Talán Széchenyi Zsigmond volt az az ember, akinél senki se tudott olyan szépen írni a vadászati szenvedély és az erdő, természet harmóniájáról.
„A vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.” – mondta.
Gyakorlatilag az erdő a második otthonom. Hallgatni a madarak csicsergését, magamba szívni a friss levegőt, csodálni a dámszarvasokat, megismerni új növényeket…ez mind együttesen egy olyan terápiaként szolgál, amelyet egy gyógyszerészeti készítmény sem tud felülmúlni.
Következésképpen:
Túrabakancsot és sportcipőt fel Hölgyeim (és ZEMA ékszert ajándékba vásárló Uraim)!
Itt a tavasz! – legalábbis folyamatban – fedezzetek fel új természeti kincseket, ismerkedjetek meg az állatok világával, a növények jótékony hatásaival. Zökkenjetek ki a szürke hétköznapokból, látogassátok meg hazánk erdőit, és töltődjetek fel energiával.
Becsüljük meg hazánk adta ritka természeti kincseit!
Dóri
Vadászhölgy
Agrármérnök hallgató
