Magyar Feltalálok Napja

Magyar Feltatlálók Napja

Minden évben június 13-án ünnepeljük a magyar feltalálók napját. Az eseményt a Magyar Feltalálók Egyesületének kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepelték legelőször. A választás azért esett erre a napra, mert Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós ezen a napon jegyeztette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását, amely később világhírnevet szerzett hazájának.

Egy amerikai legenda (Blumberg–Owens: Energy and Conflict. Putnam, 1976) szerint a 20. századi csúcstechnika minden pesti úttörője ugyanabba az iskolába járt, és ugyanaz a tanár tanította őket. Ez nem igaz. Csak majdnem.

A sok kiváló tanár közül Rátz Lászlót, a Budapesti (Fasori) Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanárát szeretném figyelmetekbe ajánlani. Néhány tanítványáról:

HARSÁNYI JÁNOS (1920 – 2000)

Harsányi – John Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva – 1994-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis területén végzett úttörő munkásságáért.

FONÓ ALBERT (1881 – 1972)

Fő szakterülete az energetika volt, erre vonatkozott a “Mechanikai munkatárolás villamos hajtásnál” című doktori értekezése is. 1926-ban az első között dolgozott ki egy szárnyashajót, amelynek kísérleteibe Kármán Tódor is bekapcsolódott. Technikatörténeti jelentőségűek sugárhajtómű-találmányai. Az első ilyen sugárhajtás elvét alkalmazó találmánya 1915-ből származik.

NEUMANN JÁNOS (1903 – 1957)

Matematikus, matematikai fizikus, a számítógép-tudomány megteremtője. A halmazelmélet, a kvantummechanika, az atomenergia és a számítógép-tervezés lángelméje. A számítógép atyja.

WIGNER JENŐ (1902 – 1995)

1963-ban kapta meg a fizikai Nobel-díjat “az atommag és az elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásáért, különösképpen a fundamentális szimmetriaelvek fölfedezéséért és alkalmazásáért”. Stockholmban a Nobel-díj átvételekor mondott beszédét e szavakkal zárta: “Ezen ünnepi alkalomból arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy mennyire tanárainknak köszönhetjük a tudomány iránt mutatott érdeklődésünket, magatartásunkat. Az én történetem Magyarországon kezdődött el a gimnáziumban, ahol matematikatanárom, Rátz László könyveket adott olvasásra, érzéket ébresztett bennem tárgyának szépsége iránt.”

A „ZEMA innovációt”(számomra nem csak ékszereket, hanem az ékszerek különleges új megközelítését jelenti a ZEMA) megálmodó és megvalósító is gondolt volt iskolájára illetve szülővárosuk, lakhelyük, Újfehértó valamennyi iskolájára. Már 8. éve, hogy a városban az összes kitűnő tanulmányi eredménnyel ballagó diákot egy ZEMA ékszerrel ajándékozzák meg. Harmadik éve pedig iskolánként egy, a pedagógus társak által arra érdemesnek tartott tanárt is egy ZEMA kollekcióval lepnek meg.

Pedagógusként köszönöm, hogy sikereikben osztoznak velünk és tanítványainkkal.

Áncsán Sándor
Matematika tanár