A Magyar Sport Napja

A Magyar Sport Napja  – én meg blog(olok), blog(ülök), de legalább gondolatban sportolok

1875-ben ugyanis ezen napon rendezte a Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri sportversenyét Budapesten. Ennek emlékére a kormány 2000. május 2-án hozott határozata alapján május 6-án tartjuk A MAGYAR SPORT NAPJÁt.

Ebből az alkalomból én meg lógok a szeren. Micsoda? Hogy szóljon nekem már végre valaki, és vegyem már észre, hogy idestova három évtizede nem nagyon lógok a szeren? Dehogynem! Gondolatban és álmomban bármikor, fejjel lefelé, kézen állva, két karfa között, vagy a gerenda tetején. Karinthy után igencsak szabadon, mert szabadon választott gyakorlatom már sajnos a múlté, már nem csinálom meg nyújtón a nagyhalált, mint Bányai a Miklós a „Tanár úr kérem”-ben, viszont az izmaim nem fejletlenek, a mellem sem szűkecske – valljuk meg -, :) de ami az izmokat illeti, nos azok már nem is nagyon szálkásak, sőt, szúrós is inkább csak akkor vagyok manapság, amikor a zsebemben felejtem a fiaim lego pálmafáját.

Jól van, igaz, most ünnepelünk, nem a múlton rágódunk, mert azt tudomásul kell venni, hogy aki a versenyszerű szertornából érkezik, mint én, az ne tervezzen hobbytornával.

De a sporttal, a mozgás szeretetével azért még nyugodtan kalkulálhat, és valahol a Magyar Sport Napja is ezt hivatott ünnepelni. Az persze természetes, hogy ezen a napon, edzők, mesterek, sportszakemberek is elismeréseket, díjakat vehetnek át, hogy fejet hajtunk kiemelkedő pedagógiai és sportszakmai ismereteik előtt. Klasszis sportolóink is sorra kerülnek, mert életükkel, tetteikkel, rekordjaikkal üzennek nekünk, hogy van a lehetetlennél tovább, mert hiszen az akadályok csak akkor zavarnak minket a tisztánlátásban, ha levesszük szemünket a célról.

A sport népszerűsítésében végzett munkájuk elismeréseképp, a lakosság fizikai és erkölcsi állapotának fejlesztéséért, vagy az iskolai, diák- és egyetemi sport területén tevékenykedő személyek részére alapított díjak megint csak roppant fontosak, hiszen akik kapják, ők mozgatnak meg MINDENKIT, azokat is, akik nem szívesen lógnak a szeren, mert inkább lógnak a tesi óráról.

Dr. Csisztu Zsuzsa
Tornász olimpikon, sportdiplomata, sportújságíró