Fiatal, mondhatni serdülő nőként még sosem töprengtem azon, hogy miért is jó Nőnek lenni. Az előző blogok olvasása után viszont egyre többet gondoltam rá, szinte kutattam magamban a válaszokat. Minél tovább foglalkoztam a témával, annál inkább Édesanyám járt az eszemben. Most, ha a Nő szóra gondolok, Ő jut eszembe. Bár, a gyermekkori emlékek az idő múltán megfakulnak, valami mégis megmaradt. Ez pedig Ő. A Nő, aki egy házból a jelenlétével otthont teremtett, hisz egy ház, Nő nélkül csak egy ház marad. Bár sose mondta, tudom, hogy rengeteg áldozattal és lemondással szembesült élete során, értünk, a gyermekeiért.
Ha visszagondolok, az jut eszembe, hogy mindig hatalmas bevásárló táskákkal jött haza munkából. Miután kipakolt, azonnal hozzáfogott a házimunkához, bár akkor még nem sejtettem, hogy hogy lehet ennyi ereje. Csak figyeltem csendben, és néztem, ahogy vacsorát készít a családnak, kimossa a ruhákat, majd kitereget, és egyből takarítani kezd. Este, fáradtan és kimerülten hullott az ágyba. Mondanom sem kell, minden nap pontosan ugyan ez volt a forgatókönyv. Akkor, kislányként, még nem értettem, hogy mit miért tesz csak figyeltem. Hisz egy Nőnek, mindenhol helyt kell állnia; az otthonában, a munkahelyén és az életben. Egy Nőnek, nincs igazi hétvége, a hétvége is munkával telik. Sokszor elgondolkoztam, hogy miért. Miért tesz meg egy anya ennyi mindent. Majd rájöttem, hogy Nőnek lenni épp oly nehéz, mint gyönyörű. De talán ez a legszebb benne.
Egy Nő, mindig ragyog, sugárzik még a legnehezebb időkben is de minden Nő máshogy. Ez a lélek legmélyebb pontjából fakad. A számtalan nehézség ellenére, mindig megtaláljuk a legapróbb örömöket és ez az, ami táplál minket. És ezt láttam Édesanyámnál is. Köszönök mindent, amit értünk tettél és bízom benne, hogy mindezt egy nap majd meghálálhatom. Éppen ezért választottam Anyák napjára egy egyedi, Édesanyámnak felirattal ellátott Barokk ZEMA medált, mely jelképezi Édesanyám letisztultságát, kifinomultságát és könnyedségét.
Bár az életben még sok minden vár rám, így látom én, fiatalon a Női létet. Olyanok vagyunk, mint egy szép virág. Amikor könnyebb idők jönnek, virágzunk, a Férfiak gyönyörködnek bennünk, a nehezebb időkben olykor elhullajtjuk szirmainkat és megpihenünk, de erőt véve magunkon újból kinyílunk és virágzunk. És így megy ez, egy életen át.
Török Virág
Nemzetközi gazdálkodás alapszakos egyetemi hallgató
